Nagy csigolya a nyaki régióban

A csigolyák[ szerkesztés ] A gerinc csigolyákból áll. A csigolyák felépítése: a has felé eső részük tömör csigolyatest, a hát felé eső részükön találjuk a gerincvelőt védő csigolyaívet, amelyből egy tövisnyúlvány és a két haránt nyúlvány nyúlik egyenesen ill. A csigolyatest hátsó felszíne és a csigolyaív határolja a csigolyalyukat foramen vertebraleamelyeknek összessége képezi a gerinccsatornát canalis vertebralis. Összesen csigolyánk van: 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti és farokcsigolya.

A betegségben szenvedők közül néhányan szokatlanul rövid nyakkal rendelkeznek, a fejük és a nyakuk mozgástartománya korlátozott és hátsó hajhatáruk alacsonyabban van. Az állapot már születéskor jelen van veleszületetterős hátfájás a bordák alatt enyhébb esetekben csak az élet felső hátfájás szakaszában diagnosztizálják, amikor a tünetek először megjelennek vagy rosszabbodnak.

A KFS néhány betegnél összefüggésbe hozható egyéb tünetegyüttesekkel és fizikai rendellenességekkel is. Emellett néhány esetben a gerincvelő-sérülés következményeként neurológiai szövődmények is felléphetnek.

Az ágyéki gerinc anatómiája

A KFS önmagában vagy bizonyos más szindrómákkal együttesen is előfordulhat. Legtöbb KFS-ben szenvedő betegnél a tünetek véletlenszerűen, ismert ok nélkül szórványosan jelennek meg. Más esetekben a KFS örökletes lehet, autoszomális domináns vagy autoszomális recesszív öröklődés révén. Tünetek A Klippel—Feil-szindróma KFS a csontváz ritka rendellenessége, amely leginkább két vagy több gerinccsigolya nyaki tájékon bekövetkező kóros összenövésével veleszületett csontösszenövés jellemezhető.

A gerincoszlop 33 szabálytalan alakú csontból, más néven csigolyából épül fel. Ezek a csontok különböző kategóriákba sorolhatók.

A nyaki fájdalom okai

A koponyától kezdődően az nagy csigolya a nyaki régióban hét csigolya nyaki gerincként ismert. A KFS elsődlegesen a nyaki gerincre van hatással. A KFS osztályozására két, egymást átfedő rendszer létezik. Az eredeti osztályozás a nyakcsigolyák összenövésének foka alapján különbözteti meg a betegségben szenvedőket: az I-es típusba tartozóknál a nyaki csigolyák és felső hátcsigolyák kiterjedt összenövése figyelhető meg; a II-es típus egy vagy két nyaki vagy hátcsigolya összenövésével jellemezhető, míg a III-as típus esetében a nyaki csigolyák és a felső, illetve alsó hátcsigolyák is összenőttek.

Ezzel ellentétben a Clarke által leírt osztályozás az örökletesség jellemzői alapján, a rendellenességek közös vonása és az elülső összenövés axiális szintje alapján különbözteti meg csípőfájdalom időseknél betegségben szenvedőket. A KF2 autoszomális domináns, és a C2-es és C3-as csigolya elülső összenövésével jellemezhető; a KF3-at okozó mutáció recesszíven öröklődik, vagy legalábbis nem minden, a mutációt hordozó egyén esetében alakul ki izolált csigolyaösszenövés.

Az elváltozás a nyaki C régiótól eltekintve bármely gerincszakaszon megjelenhet. A KF4 a Wildervanck- és a Duane-szindrómában szenvedőket foglalja magában. A KFS-sel összefüggő jellegzetes tünetek betegenként nagyban különböznek.

Fej,-vagy nyakfájás?

A KFS hagyományosan három tünetegyüttessel kapcsolható össze: rendellenes, különösen rövid nyak, a fej és nyak korlátozott mozgástartománya, valamint alacsony hátsó hajhatár. A kutatók ugyanakkor megállapították, hogy ezek a tünetek maximum a KFS egyik típusát határozzák meg, amely az érintettek kevesebb mint felét teszi ki.

Az egyes csigolyák összenövésén felül a KFS számos további rendellenességgel társulhat, amelyek az emberi test egyéb szervrendszereire hatnak.

A KFS lefolyása és súlyossága nagyban különbözhet a kapcsolódó szövődmények és a KFS típusának függvényében: néhány esetben enyhe lehet, míg más esetekben súlyos, élethosszig tartó szövődményeket milyen kenőcsöt használjunk térdfájdalmakra. Fontos megjegyezni, hogy a betegségben szenvedőket nem érinti az alább tárgyalt tünetek mindegyike.

Az érintett betegeknek konzultálniuk kell a kezelőorvosukkal a saját egyedi esetükről, a kapcsolódó tünetekről, valamint részletes prognózisukról. Ez utóbbi állapot a lapocka megemelkedésével, illetve alulfejlettségével és emiatt az nagy csigolya a nyaki régióban oldalon a kar korlátozott mozgástartományával és nyaktőnél a gerinc alulfejlettségével jellemezhető.

Néhány KFS-ben szenvedő betegnél a gerincvelő egy része veszélynek van kitéve a hátgerinc nem megfelelő zártsága miatt nyitott gerinc. További tünetek lehetnek többek között a következők: hajcsomók jelenléte vagy a haj túlnövése a normális hajhatár alatt, a láb gyengesége, vizeletvisszatartási nehézségek inkontinencia.

Ahogy azt fent már részleteztük, a 2-es típusú KFS összefüggésbe hozható a csigolya egyik felének fejlődési rendellenességével féloldalasan fejlett csigolya és az első nyaki csigolya atlasz koponya hátsó részével nyakszirtcsont való összenövésével.

A hallásvesztés eredhet a hang nem megfelelő átviteléből a külső vagy középfülből a belső fülbe konduktív halláskárosodása belső fülből az agyhoz szenzorineurális halláskárosodás vagy mindkettőből egyszerre kevert típusú halláskárosodás.

Különféle, a szemet érintő okuláris zavarok is összefüggésbe hozhatóak a KFS-sel, például az egyik szem elferdülése a másik felé konvergens kancsalság ; önkéntelen, gyors szemmozgások vagy az okuláris szövet rendellenessége vagy hiánya macskaszem szindróma. Sőt, néhány érintett betegnek egyéb, a fej és az arc területét érintő kraniofaciális rendellenességei is vannak, beleértve az arc aszimmetriáját, amelynél az arc egyik oldala különbözik a másiktól, például az egyik szem feljebb helyezkedik el, mint a másik.

A nyak kóros csavarodása ferdenyak is előfordulhat, ami fájdalomcsillapító osteoarthritis esetén fej abnormális pozícióba való forgatását eredményezi. A KFS néhány esetben további fizikai rendellenességekkel is összefüggésbe nagy csigolya a nyaki régióban.

Ide tartozhat a szív strukturális deformáltsága veleszületett szívbetegségekkülönösen a kamrai sövény-defektus ventricular septal defect, VSD. A VSD a szív két kamráját elválasztó szívsövény septum rendellenes nyitottságával jellemezhető. Néhány betegben vese- renális rendellenességek is jelentkezhetnek, például az egyik vagy mindkét vese alulfejlettsége hipoplázia vagy hiánya agenesia ; abnormális renális csavarodás vagy elhelyezkedés ektópia ; vagy a vese vizelet okozta tágulata hidronefrózis a vizeletet a húgyhólyaghoz szállító húgyutak húgyvezetékek szűkülete vagy elzáródása miatt.

Néhány betegnél a fellépő gerincvelő-sérülés következtében neurológiai szövődmények is kialakulhatnak.

A kiadvány további cikkei

Az ilyen sérülések a nyaki gerinc instabilitásából fakadhatnak. Például az összenőtt nyaki gerinccel szomszédos, nem fuzionált gerincrészek abnormálisan mobilak hipermobilisak lehetnek és megnövekedett erőhatás esetén sérülékennyé válhatnak, ami a gerinc instabilitásához vagy más degeneratív elváltozásokhoz vezethet.

A betegségben szenvedők as, as életéveiben neurológiai szövődmények alakulhatnak ki, amelyek minden előzmény nélkül vagy kisebb traumát követően is felléphetnek.

Ezek a mellékhatások fájdalommal vagy bőr-érzékelészavarokkal paresztézia járhatnak, például zsibbadás, bizsergés, égő érzés vagy önkéntelen izomrángások bizonyos szándékolt mozgásokkal kísérve szinkinézia vagy tükörmozgás. Sőt, néhány betegnél fokozott reflexingerlékenység hiperreflexiagyengeség vagy a test féloldali bénulása hemiplégiakeresztezett bénulás az alsó végtagon paraplégiavagy bizonyos agyi idegek károsodása, bénulása is kialakulhat.

Kiváltó okok A legtöbb, KFS-ben szenvedő beteg tünetei véletlenszerűen, ismert ok nélkül szórványosan jelennek meg. Más esetekben ugyanakkor megfigyelhetőek családi vonások, amelyek autoszomális domináns vagy autoszomális recesszív öröklődést mutatnak.

A legvalószínűbb, hogy a KFS multifaktoriális, azaz kialakulásában számos különböző tényező játszik okozati szerepet; ezek között van a genetikai faktor is. Különböző embereknél különböző genetikai elváltozások okoznak KFS-t genetikai heterogenitás. A kutatók megállapították, hogy néhány családi eredetű KFS-eset összefüggésbe hozható az autoszomális domináns öröklésmenettel.

A genetikai betegségeket egy bizonyos tulajdonságra vonatkozó, az anyától és az apától kapott kromoszómákon elhelyezkedő gének kombinációja határozza meg.

Gerincsérv

Domináns genetikai rendellenességről akkor beszélünk, ha a rendellenes génnek csak egyetlen kópiája szükséges a betegség megjelenéséhez. Az érintett személy a rendellenes gént bármelyik szülőtől örökölheti, de az egy új mutáció génváltozás eredménye is lehet. A GDF6 gén egy növekedési faktort kódol, amely szerepet játszik nagy csigolya a nyaki régióban fejlődő embrió porcképződésében és ízületi működésében. A porc egy olyan speciális szövet, amely ütközéstompítóként avagy párnaként szolgál az ízületek között.

A nyaki régió

Az embrió vázát főként porc alkotja, amely fokozatosan alakul át csonttá. Kutatók megállapították, hogy a GDF6 növekedési faktor lényegi szerepet tölt be a csigolyák közötti porckorongok megfelelő működésében. E korongok gondoskodnak a rugalmasságról, valamint biztosítják a gerincvelő védelmét. A GDF6 mutációi, valamint a KFS-hez társított tünetek és fizikai elváltozások teljes spektruma közötti összefüggés egyelőre ismeretlen.

A betegség osztályozása (típusok és formák)

A KFS egyes eseteiről úgy vélik, hogy autoszomális recesszív módon öröklődnek. Recesszív genetikai rendellenességről akkor beszélünk, amikor nagy csigolya a nyaki régióban egyén az ugyanazzal a jelleggel bíró rendellenes gént örökli mindkét szülőtől.

Ha az egyén egy szabályos gént és egy betegségre hajlamosító gént örököl, akkor csak hordozója lesz a betegségnek, tüneteket viszont nem fog produkálni. A kockázat mértéke megegyezik férfiak és nők esetén. A KFS hátterében álló konkrét okok és mechanizmusok még nem teljesen tisztázottak.

Spondylosis - Tünetek és diagnózis Nyaki osteochondrosis spondylosis arthrosis kezelése Az előfordulási arányokat a gerincbetegségek gyakoriságával foglalkozó cikkünkben már említettük, és a fentiekben kitértünk a ma leginkább elfogadott osztályozási rendszerre is.

Az állapot mögött rejlő ok azonban lehet a normál esetben csigolyává fejlődő magzati szövetek megfelelő szétválásának szegmentációjának hiánya. Az előzőekben kifejtettek alapján néhány eset a GDF6 mutációjához köthető.

Más esetekben további gének mutációja vagy egyéb okok állnak a háttérben. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy megértsük a KFS hátterében zajló folyamatokat és a rendellenesség kialakulásában szerepet játszó genetikai és egyéb tényezőket.

A betegség előfordulásának gyakoriságára vonatkozó pontos adatok ismeretlenek, azonban becslések szerint az állapot körülbelül Az orvosi szakirodalomban fellelhető adatok alapján a 2-es típusú KFS tűnik az állapot legelterjedtebb formájának.

Kapcsolódó rendellenességek Az alábbi rendellenességek tünetei hasonlóak lehetnek a KFS tüneteihez.

Szakrendeléseink

Az összehasonlítás hasznosnak bizonyulhat a differenciáldiagnózis felállításához. A Bechterew-kór spondylitis ankylopoetica egy progresszív, gyulladást okozó betegség, amely jellemzően a fiatal felnőttkor és a középkor között válik nyilvánvalóvá. A betegség fő jellemzői közé soroljuk a gyulladást arthritisa hátgerinc merevségét és különböző ízületeinek fájdalmát, valamint a gerinc mozgathatóságának esetleges elvesztését.

Érintheti a gerinc és medence közötti ízületeket, ízületi fájdalom a térd alatt csípő-keresztcsonti ízületként ismertek; a deréktáji gerincoszlop ízületeit ágyéki gerinc ; a hát felsőbb részeit mellkasi gerinc és a nyakat nyaki gerinc különböző mértékben; továbbá a végtagok — főképp a láb — ízületeit. A kórfolyamat bármely stádiumában magától megszűnhet, ellenben néhány betegnél idővel akár a teljes gerincoszlop érintetté válhat.

A betegek körében gyakran jelentkezik deréktáji és csípőfájdalom, amely súlyosabb lehet éjszaka és nyugalmi helyzet után. Emellett gyakori az érintett területek reggeli merevsége. Egyes esetekben, amikor a bordát és hátgerincet összekapcsoló kosztovertebrális ízületek érintettek, a mellkas tágulása korlátozódhat és légzési nehézségek adódhatnak.

1. Fej-nyaki képalkotó diagnosztika_postg
2. Hatékony krém ízületi fájdalmakra
3. Fájdalom a térd elülső részén
4. Csontok és ízületek Az emberi gerinc 24 csigolyából áll.
5. Nyakfájdalom,gerincsérv gyógytorna a Batthyány téren várakozás nélkül ☑
6. Enyhíti az ízületi fájdalmakat

Emellett a betegségben szenvedők egy részénél a betegség velejárója lehet az írisz visszatérő gyulladása szivárványhártya-gyulladásaz aortabillentyű elégtelensége regurgitációamelynek következtében a vér visszaáramlik a bal szívkamrába ventrikulumilletve további rendellenességek. A Bechterew-kór pontos kiváltó oka nem tisztázott.

A csigolyaösszeroppanás oka

Kutatók szerint azonban kialakulásában genetikai, immunológiai, illetve környezeti tényezők is szerepet játszhatnak. A fiatalkori reumás ízületi gyulladás juvenile rheumatoid arthritis, JRA egy reumatikus megbetegedés, amelyet egy vagy több ízület krónikus gyulladása artritisz jellemez 16 évnél fiatalabb gyermekek esetén. A kapcsolódó tünetek közé sorolható a duzzanat, a rendellenes melegség, érzékenység vagy fájdalom, illetve az érintett ízületek merevsége, amely többnyire reggelre fokozódik.

Az elváltozások súlyos esetekben csökkentett mozgathatósághoz és az érintett ízületek alaki torzulásához vezethetnek. A JRA-ban szenvedő nagy csigolya a nyaki régióban akár olyan, egész testet érintő tüneteket is produkálhatnak, mint a láz, étvágytalanság anorexiaa máj és a lép megnagyobbodása hepatosplenomegaliailletve más rendellenességek.

Emellett a JRA néhány típusa és a szem gyulladásának magasabb kockázata iridocyclitis is összefügg egymással. A kapcsolódó tünetek sora és súlyossága között lehetnek eltérések annak függvényében, hogy a betegség mely sajátos formája van jelen.

A JRA pontos kiváltó oka ismeretlen. A Wildervanck-szindróma egy ritka genetikai rendellenesség, amely már csecsemőkorban kimutatható. A betegségre jellemzőek a KFS tünetei; a belső nagy csigolya a nyaki régióban az agyba küldött hangimpulzusok sikertelen továbbítása miatt kialakuló halláskárosodás érzőidegi süketség ; illetve a Duane-szindrómaként ismert jelenség, amelyben bizonyos szemmozgásokhoz fűződő rendellenességek lépnek fel.

A Duane-szindróma fő tünete bizonyos horizontális szemmozgások korlátozottsága vagy hiánya, befelé nézés esetén a szemgolyó visszahúzódása a szemgödörbe és néhány betegnél a két szem nézővonala közötti eltérés kancsalság. Emellett a Wildervanck-szindrómával érintettek egy részénél az arc két fele eltér egymástól arci aszimmetria. Az orvosi szakirodalom szerint a Wildervanck-szindróma elősorban a nőket érinti. A rendellenesség előfordulása véletlenszerűen, ismert ok nélkül szórványosan változhat.

Ennek során a bőr és az alatta lévő szövetek lehűlnek, ennek következtében az izmok túlzottan megfeszülnek, romlik az adott terület vérellátása és gyulladás alakulhat ki. Elsősorban a gyulladáscsökkentés és a fájdalomcsillapítás a cél ízületi- és izomfájdalmak esetén, a hosszútávú cél pedig a szövődmények megelőzése. Ha egy gyorsan múló fájdalomcsillapításról van szó, erre alkalmas lehetnek krémek, gyulladásgátló gélek, vagy a szájon át alkalmazható fájdalomcsillapítók. Ezek csak rövid távú megoldások, az okokat nem kezelik, csak elnyomják a tüneteket.

Egyes kutatók úgy vélik, hogy a Wildervanck-szindróma több különböző gén kölcsönhatásával indokolható poligénes. Számos további szindróma létezik, amelyek esetében a KFS tünetei előfordulhatnak a jellegzetes fizikális leletek között. Ezek közé sorolható a MURCS szindróma, a magzati nagy csigolya a nyaki régióban szindróma, a Goldenhar-szindróma avagy látás—hallás—gerinc spektrum oculo-auriculo-vertebral spectrum, OAV és más rendellenességek.

Diagnózis A KFS alapos klinikai vizsgálatokat, a jellegzetes klinikai leletek azonosítását és egyedi vizsgálatokat követően rögtön születés után diagnosztizálható. A diagnosztikai vizsgálatok közé sorolhatunk olyan korszerű képalkotó eljárásokat, mint a mágneses rezonanciavizsgálat MRIamelynek célja egyes nyaki és egyéb csigolyák közti hézagok, a gerinc kóros összenövésének és a csigolya gerincvelőre gyakorolt lehetséges nyomásának kimutatása.

Az MRI-vizsgálat mágneses mező és rádióhullámok segítségével a szervezet belső felépítésének keresztmetszeti képeit állítja elő.

• Az ízületek akut arthrosisa
• Nyaki csigolyaív eltávolítása
• Kenőcs lábízületekre ár
• Hátfájás holisztikus kezelése
• Magyarországi Sclerosis Multiplex (SM) Centrumok On-line
• A nyaki fájdalom okai
• Fájdalom a nagy ízületekben
• A gerinc hemangioma kezelésének módszerei - Anatómia October

További szakvizsgálatok elvégzése segíthet a KFS-hez esetleg kapcsolódó további rendellenességek például halláskárosodás, veleszületett szívbetegségek, veseelégtelenség, a szem elváltozásai stb.

Szokásos gyógymódok Kezelés A KFS kezelése az adott páciensnél jelen lévő specifikus tüneteket és kapcsolódó fizikális elváltozásokat célozza. A kezelés során több szakterület specialistáinak összehangolt együttműködésére van szükség.

E szakemberek között lehet gyermekgyógyász, sebész, ortopéd orvos, neurológus, kardiológus, audiológus, szemész, illetve egyéb egészségügyi szakemberek. A gyógykezelés során alkalmazott védelmi intézkedések közé tartozhat a nyakmerevítő és hátmerevítő használata, a nyújtás, nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek NSAID és további gyógyszeres kezelések fájdalomcsillapítók alkalmazása.

Mivel a betegségben szenvedőknél fokozott a neurológiai szövődmények kockázata, rendszeres orvosi kivizsgálás javasolt.

Továbbá minden olyan tevékenység kerülendő, amely traumához vagy a nyaki csigolya sérüléséhez vezethet.